Polgármester: Molnár Áron (független)
Weboldal: http://algyo.hu
Képviselő-testület összetétele: 8 fő (független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Algyőn élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 2.37%

Algyő település a Tisza jobb partján, Csongrád megye délkeleti részén terül el, nagyközség. A település feltehetőleg már a honfoglaláskor lakott hely volt, az első birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai voltak. Algyő település neve először Villa Geu elnevezéssel egy adománylevélben 880 éve áll fenn.(II. Béla királyhoz köthető) jelent meg 1138-ban (ekkor válik ki a királyi birtok kezeléséből), azaz a település – írásos emlékeire alapozottan –

A törökök előrenyomulása (1526-ban) súlyosan érintette a települést, 1542-ben el is foglalták. Bár a törökök nem törődtek a lakosság vallási életével, szabad vallásgyakorlásuk volt – a helybeli lakosság magyar volt –, a magyar földesúr utasítására azonban áttértek a protestáns vallásra a katolikus vallásról.

• Országos jellegű összeírást végeztek, amelyben Győ néven kincstári falunak jegyezték fel, és tartották nyilván 1733 decemberéig, amikor a kamarai jelentések alapján gróf Erdődy György királyi kamarai elnök tulajdona lett. Lakosainak többsége jobbágyokból és zsellérekből állt. Algyő történetét a dualizmus idején két fő tényező befolyásolta, az egyik természeti-földrajzi adottsága, a másik gazdasági jellegű, mert a Pallavicini hitbizományi birtoknak (az egyik legnagyobb birtoknak számított Délkelet-Alföldön) az egyik központja volt hosszú ideig. A Pallavicini-birtok részévé a XIX. század elején vált Algyő, ezt követő története pedig az 1879-es árvízzel kezdődött, amely romba döntötte. A település földrajzi helyzetéből fakadóan lakosai hosszú időn keresztül (évszázadokig) megőrizték ősi foglalkozásaikat, például a halászatot, a földművelést és az állattenyésztést. Hangsúlyos kisipari tevékenység és magas színvonalúmezőgazdálkodás jellemezte a XX. század elején. Közlekedés-szállítási szerepkörét a vasútállomásnak, valamint közúti és vízi közlekedési kapcsolatának köszönhette. A település gazdasági jelentősége az 1960-as években vált országossá a feltárt földgáz- és kőolajmező miatt.

Algyő életében ezt követően a legjelentősebb változásokat az 1945-ös földosztás és az 1950-es évek végén történő kollektivizálás, továbbá az 1960-as években feltárt földgáz- és kőolajmező eredményezte. A kőolaj- és földgázmező feltárásának hatására a település lakossága növekedésnek indult, majd az ipar megerősödésével a hagyományos gazdálkodás háttérbe szorult.

Algyőt 1973-ban Szegedhez csatolták, függetlenségét az 1996 októberében lezajlott népszavazás eredményeként, 1997-ben nyerte vissza.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 887,29 millió forint adósságtól szabadította meg Algyőt. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 2 gazda jutott összesen 19,4 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban 2017-ben összesen 20 főt részesített Algyőn.